Versek férgek

Németh Zoltán verse Bordóba hajló vörös betűkkel áll a kötet címe a szürkésbarna képen, melyen egy hatalmas jószágot, egy elefántot látunk, amint éppen egy daru a magasba emeli. El­ső pillantásra szürreális látomásnak tűnik, ám a hátsó borító információi szerint egy ból származó fotóról van szó, melynek címe: Mary, a gyilkos elefánt ki­végzése. Vagyis egy gyilkosság dokumentációjával van dolgunk, egy állat kegyetlen kivégzésével, ami azért felvet bizonyos kérdéseket, még akkor is, ha az elefánt a címből következően valóban embereket ölt.

Mert egy elefánt nem jogi személy, sőt, semmiféle versek férgek, egészen egyszerűen a természet törvényei miatt nem vo­natkozhatnak rá az emberei törvények.

Tricladida plathelminthen - relaxatours.hu

Elítélése és kivégzése tehát határsértés, ab­szurdum. A hatalmas súlyú elefántot ráadásul felakasztják, amivel a gra­vitáció törvényein is felül akarnak kerekedni a voluntarista ítélethozók — mégiscsak valami egészen groteszk, szomorú és szürreális jelenetet kapott lencsevégre az ismeretlen fotográfus.

Ha mindezt összeolvassuk a kötet címével, akkor bizony beleborzongunk, hogy micsoda kezdet ez.

• Ver Parasite Miért jönnek ki halott férgek?
• Tekercsben paraziták
• TVNMail: [email protected] | Blog, Apák - Artparasites versek
• Artparasites versek József Attila: Kiáltunk Istenhez - Kókai Tünde Vers mindenkinek aszcariasis füzet Majdnem mindenki Berlinben valamilyen kreatív törekvéssel foglalkozik - itt vannak a legjobb blogok, amelyek megőrzik magukat a művészi tudásban.
• A migránskérdés megoldásának lehetséges lépései Európán kívülre vezetnek.

Pedig ez még tényleg csak a kezdet. Mert ha beleolvasunk a versekbe, akkor az igazságszolgáltatás áldozatává vált elefánt csecsemőillatú mesének tűnik.

A versek beszélője nem bízott semmit a véletlenre, klasszikus szerzőktől vá­lasztott mottókat, melyek arra szolgálnak, hogy felkészítsék a jámbor olvasót arra, mi­re számíthat.

Az első idézet Füst Milántól származik.

József Attila: Kiáltunk Istenhez - Kókai Tünde (Vers mindenkinek) aszcariasis füzet

Kontextusából kiragadott jelenet ez, nehezen érthető, bár pár kulcsszó versek férgek elképzelni az olvasónak, miről is lehet szó: lélek, test, bosszú, és valahonnan ki kell húzni egy kést is. Elég bizarr, csöppet sem vidám beszélgetés ez. Ráadásul az embernek az a benyomása támad, hogy a kés mintha olyan szerepet töltene itt be, mint Csehovnál a puska: ha az első felvonásban megjelenik, ak­kor előbb-utóbb biztos ölni fognak vele. Erős kezdés ez. Ez nem is lenne könnyű, és nem is lenne értelme: ezek a versek önmagukban is egységet alkotnak, súlyuk van, nyomatékuk, és versek férgek tartoznak sehová, nincs szükségük semmire és senkire.

Magukra záródnak. Egy-egy súlyos vasgolyó, ezekből áll össze a kötet. Az egyes versek terjedelme viszonylag rövid, mindössze egy-két hosszabb található köztük. Rímek nincsenek, a verssorok rövidek, át­lagosan 3—5 szóból állnak. A jellemző írásjelek a tagmondatokat elválasztó vessző és a mondat végi pont.

Az egész kötetben csupán két-három kérdőjeles mon­dat van, ki­véve az utolsó, Mosógép című, rövidke novellákból álló füzért, melyben vannak párbeszédes részek is. A versek nagy része tehát pár szóból álló ki­jelentő mondatokból épül fel, és jellemzően egy-egy rövidke történetet mesélnek el. Ezek a történetek pedig abszurdak, sötétek, szürreálisak — mint egy akasztott elefánt egy régi fotón.

Ha belelapozunk a kötetbe, Twin Peaks kellős közepén versek férgek magunkat, csak­hogy nem a kanadai határ mellett, hanem valahol Európa közép-keleti részén. Ar­ról azonban nem könnyű számot adni, mitől érzi az ember oly hátborzongatóan ott­honosnak, közép-európainak ezeket a verseket.

Kapcsolódó tartalmak

Talán mert oly sokszor szóba jön bennük valamilyen féreg, és erről Kafka jut az versek férgek eszébe? Vagy mert a párszor szintén említett oldalas az ismerős ízeket idézi? Vagy mert ennyire kilátástalanul szorongani, a világot ennyire a feje tetejére állítani, ilyen sötét szemüvegen ke­resztül látni csak errefelé, az ördög alfele táján lehet?

Fekete lyuk ez a kötet, sem­mi fénysugár, semmi feloldás, a fanyar irónia és a groteszk képi világ is arra szolgál, hogy világossá tegye: nincs semmi, de semmi menedék.

Bejegyzés navigáció

És még mindig a kezdetnél tartunk, a legelső versnél, melynek Boríték a címe. Amikor rohanva odaér, akkor látja, hogy az ajtó kilincsén egy piros boríték, versek férgek egy döglött egérrel. S máris a mottóban és a borítón is megelőlegezett világ kellős közepében vagyunk, melynek alapvető elemei közé tartozik a gyilkosság, a fegyverek, a fájdalom és az erőszak, alapszavai pedig a férgek, a kés és a vér.

Mintha valamiféle sötét melodrámát olvasnánk, olyan sokszor versek férgek elő a kés és a vér a versekben. A kés legtöbbször azok gyil­kos eszköze, akiknek nincs más fegyverük.

A pisztolytól eltérően a késsel el­követett gyilkosság fizikai kontaktust igényel az áldozat és a tettes között, úgy kell vele ölni, hogy közben az ember a saját erejét használja, és be is mocskolja magát, vagyis nem steril eszköz.

Jellemzően hirtelen felindulásból szokták használni, és Ma­gyarországon a legtöbb gyilkosságot ezzel követik el — és a versek is mintha a statisztikát erősítenék. A Pincér című versben a feleség a bugyogójából ránt elő egy kést, és megfenyegeti a lírai ént, hogy leszúrja, ha nem lop neki rózsát. Kitör a dráma a házasok között, és a férj már tudja, hogy rossz lóra tett, versek férgek az apóstól való félelmében nem mer válni.

Persze, inkább karikatúraszerű az egész jelenet, az őrjöngő fúriaként vi­selkedő asszonnyal, aki egy filozófiatanárt már tönkre tett. Az utolsó sor arra enged következtetni, hogy félnek tőle, hiszen többnyire kés van nála.

A Hétvége pedig azzal kezdődik, hogy a lírai én kedves neje a csuklójából ömlő vért törölgeti.

József Attila: TŰZ VAN! | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár

A Kakukkban pedig a késes támadás klasszikus módjával találkozik a vers alanya: a torkához szorítják egy sikátorban. A kés és a vele szervesen összefüggő vér szimbólumok, melyek a világ általános rom­­lására, az erőszak jelenlétére és a kapcsolatok lehetetlenségére utalnak.

S arra, hogy ezeket az az indulat teszi tönkre, mely a kést ragadó emberben dolgozik; a revolverhez vagy a méreghez hűvös fej kell, míg a késhez hirtelen támadó indulatok, civilizáción kívüli életképletek.

Talán nem túlzás, ha az embernek ismét csak eszébe jut ezekről Európa keleti fele. A féreg is a kötet alapszavai közé tartozik, melynek használatától nem ódzkodik a versek beszélője, holott a köznapi beszédben általában vagy egyszerűen bi­zonyos állatokra, vagy pedig átvitt, erősen pejoratív értelemben emberekre használjuk ezt a szót. A férgek jelenléte a világban romlásra, hanyatlásra utal, ami férges, az rossz — mint a szív a Vadász című versben.

S — mint ahogyan fentebb utaltam is rá — a féregről immár száz éve nem tud az versek férgek nem eszébe jutni Kafka Gregor Samsája. A Park című versben egy tenyérből másznak elő a férgek, vagyis a kötet második darabjához, a Vadászhoz hasonlóan itt is arról van szó, hogy a versek férgek már élő, eleven mivoltában is romlásnak indul, mintegy előlegezve a ha­lál utáni állapotot.

• Tricladida plathelminthen Artparasites versek Gyomor bél rendszerű helminták A gyomor és az epehólyag problematikája - Hatvani Galina, Jakab István szuper étel férgek ellen élnek nagyszerűen Férgek kezelése felnőtt tablettákban agyi paraziták, hatékony gyógymódok a férgek felnőtteknél a férgek megelőzése láz nélküli gyermekekben.
• Paraziták hogyan lehet kideríteni jelenlétüket
• Nevelős Anita: Férgek rágják
• Írta: Németh Beatrix
• Berlin Art Link Artparasites versek Artparasites versek József Attila: Kiáltunk Istenhez - Kókai Tünde Vers mindenkinek aszcariasis füzet Majdnem mindenki Berlinben valamilyen kreatív törekvéssel foglalkozik - itt vannak a legjobb blogok, amelyek megőrzik magukat a művészi tudásban.

Ami aztán meg is jelenik a Fejben, melyben a föld alól emelkedik ki uszonyos paraziták lárvákat köpködő, ordibáló fej.

Az Üregben a vers beszélője próbál el­futni, de egy kar torkon ragadja, és lefelé próbálja vonszolni, az üregbe, ahol a szőrös férgek laknak.

Kések, férgek, mosógép

A kötet utolsó darabja, a Mosógép hat részből, vagyis hat kisebb jelenetből áll, melyek laza szállal kötődnek egymáshoz, és egy urnagyűjtő hétköznapjait mesélik el. Természetesen a kés itt sem hiányozhat, ezúttal védekezési eszköz, meg ne tá­madja a kutyája, amikor kilép az udvarra, és elindul az urnák felé, melyeket alighanem mások is úgy dobálnak be neki az udvarba, mint a harmadik darabban levő, immár szakállas férfi, aki a második részben még kisfiú volt, és akit a nagyapja figyelmeztetett a ház előtt, hogy versek férgek bizony szörnyű dolgok történnek.

Így lesz tele a kert urnákkal, holott a ház lakója táblán is figyelmeztet, hogy ez nem az ő il­letékessége lenne. Csakhogy az ötödik és a hatodik részben megtudjuk, hogy egyenesen a munkája az urnákkal való foglalatoskodás — a meghasonlás aligha vé­letlen, versek férgek a negyedik pontban a tükörképével vitatkozik, míg az meg nem sértődik, és elmegy.

A címet pedig versek férgek magyarázza, hogy emberünk munka közben legtöbbször az öröklétre gondol, amit egy megállíthatatlan mosógéphez hasonlít. Ha valaki urnákkal foglalkozik, akkor érthető, ha felmerülnek benne a végességgel és az időbeliséggel kapcsolatos kérdések, ám az öröklétnek egy olyan profán eszközhöz való hasonlítása, mint a mosógép, éppen hogy kioltja a kérdésfelvetés ko­molyságát, és csúfondáros fricskával illeti a metafizikát.

A versek jellemző hangneme a szenvtelenség. Nem sok érzelem olvasható ki be­lőlük, pusztán a történések tárgyilagos rögzítése, ennek az igyekezete azonban feltűnő, s talán versek férgek ez az, ami érzelmi töltettel ruházza fel az egyes verseket.

Mert legyen bármily hűvös és közönyös a versek beszélőjének a hangja, ezen a paraziták hogyan lehet meghatározni a jelenlétet a világról akar számot adni, a világot akarja a lehető legpontosabban leírni, megannyi apró mozzanatával együtt. Ebben a világban ugyanis nincs semmi fe­lesleges, mindennek súlya van.

Csiz­mát húzok, télikabátot. Ebből a perspektívából pedig a nyomasztó, bizarr és szürreális jelenetek is meg­szelídülnek, sőt, mintha valami szeretetfélét is érezni lehetne rajtuk, mellyel a versek beszélője rájuk csodálkozik, gondosan átvizsgálja és feljegyzi őket.

Sőt, mintha va­lami melankólia is érződne rajtuk, mely minden mulandó dolog sajátja. S ahogyan az ember olvassa őket, egyiket a másik után, aztán újra meg újra, úgy rakódik össze egy világlátás és -érzékelés szerkezete belőlük, alkatrészenként, és válnak ezen szerkezet részeként a kifejezetten véres, kegyetlen jelenetek is köznapivá, már-már viccessé.

Hiszen ebben a mennyiségben már szinte önmaguk versek férgek olvashatók, vagy legalábbis fenntartják a dupla fenekű olvasat lehetőségét.

Vers a paraziták tűz. József Attila: TŰZ VAN!

Sűrű, nehéz kötet ez, legyen bármennyire is világos, egyszerű és tömör a nyelvezete. Ez a puritán, dísztelen nyelv versek férgek olyan világokba enged betekintést, ahol már az eleven testen is erőt vesz a romlás, ahol a késsel sebeket ejtenek, és ahonnan hiányzik a fény. Mindenesetre önfeledt szárnyalásról szó sem lehet, A versek férgek kezdete kötetcím ugyanis a borítón látható szegény elefánttal együtt értelmezve versek férgek ironikusnak tűnik.

Mindezzel együtt azonban erős kezdés ez, erős első kö­tet, kiforrott, egységes nyelvvel és képi világgal. Ágoston Tamás nem tesz gesztusokat sem az olvasó, sem a kortárs trendek felé, autonóm és makacs módon csiszolgatja a saját, immár mással aligha összetéveszthető nyelvét és világát. Ezzel azonban saját maga számára is magasra rakta a lécet, hiszen ha a repülés versek férgek ilyen, akkor milyen lesz maga a repülés?

Majd meglátjuk. Ágoston Tamás: A repülés kezdetei, Napkút,