• Híreink

Várostörténeti műhelykonferenciát szerveztünk

Hatodik alkalommal került megrendezésre a Hajdúk Világtalálkozója 2019 augusztusában, melynek minden alkalommal felvezetésül egy tudományos-ismeretterjesztő konferenciát szervez Hajdúnánás városa. Elsősorban a térség korábbi története iránt érdeklődtek vizsgálódtak korábban a kutatók, mint a hajdúk története, vagy a hajdúk és a reformáció kapcsolata. Idén azonban az észak-alföldi régió egyik meghatározó városának, Hajdúnánás új várostörténeti monográfiája kapcsán folyt a diskurzus.

 

JKE 191002A

1973-ban, közel ötven éve jelent meg Rácz István szerkesztésében egy átfogó várostörténeti monográfia. A Debreceni Egyetem talán legmeghatározóbb történészének, Szabó Istvánnak tanítványai jegyezték az egyes fejezetek, mint Orosz István vagy Módy György. A monográfia a 19. századig bezárólag még ma is megállja a helyét, azonban a 20. század tárgyalása sajátos történetfilozófiai felfogással készült (a kor szellemének megfelelően). Csaknem két évtizede már, hogy a 2006-ban elhunyt Draviczky Imre tanító, helytörténész és néprajzi gyűjtő, a Hajdúnánási Szellemi Műhely egyik meghatározó személyisége. Ő volt az, aki a rendszerváltást követően igyekezett a város helytörténetét mély, és széleskörű kutatásaira építve több kötetes monográfiában megjelentetni, és a ’73-as kötetet javítani. Még 1990-ben jelent meg helynévtörténeti gyűjtése. A többkötetes történeti áttekintést azonban már nem tudta életében megjelentetni, a corpus kiadására csak halálát követően került sor.
Az elmúlt évek konferenciáinak eredményeképp azonban több új kutatás eredményeit lehetne felhasználni egy modern, új várostörténeti monográfiához. A szervezők célja tehát az volt, hogy a DE Történelmi Intézetéből több munkatársat felkérjenek az egyes fejezetek megírására. A felkérést a legtöbben elfogadták, és közülük többen a 2019. augusztus 2-i műhelykonferencián egy-egy előadásban mutatták be eredményeiket.
A tanácskozásnak szokás szerint a Városháza Díszterme adott helyett. A két szekcióba osztott előadások alatt Csiszár Imre és Forisek Péter voltak a szekcióvezetők. A plenáris előadást éppen utóbbi szakember, a leendő monográfia szerkesztője tartotta. Előadásában röviden ismertette az új monográfia készítésének fontosságát. Hangsúlyozta, hogy bár a 19. századig bezárólag a történészeknek csak az újabb eredményeket kell beépíteniük az 1973-as munkába, addig a 20. századról szóló fejezetet teljesen át kell írni. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a két világháborúról, és a szovjet megszállásról is másképp kellett akkor írni, mint ahogy ma látják a történészek. Az 1970-es évektől máig tartó történet pedig nyilvánvalóan hiányzik, pedig nagyon fontos kérdést jelent a rendszerváltás feldolgozása objektív történészi szempontból. Emellett modernebb szemléletet is alkalmaznak a szerkesztők, például külön fejezetet kap a nánási sportélet, vagy a népszokások, néphagyomány kérdése.

JKE 19.10.02.B

A plenáris előadást követően az első szekció első előadója Novák Ádám segédmuzeológus volt, aki a Déri Múzeumban őrzött hajdúsági éremleletekről tartott szemléletes előadást. A koraújkor időszakából ugyanis négy olyan éremlelet látott napvilágot, melyet a Múzeum gyűjteményében őriznek. Ezek egy kivételével mind publikált éremleletek. Novák Ádám célul tűzi ki az 1980-as években Józsán megtalált ezüst éremlelet feldolgozását, ezzel hozzájárulva a hajdúk, és a hajdúság gazdasági életének jobb megértéséhez.
Csont István előadásában ismertetett egy tervezetet, melyben a történeti kutatásokat az informatika segítségével a városba érkező turisták felé lehet közvetíteni. A turizmus és a helyi termékek fejlesztését is elősegítő tervezet egy mobil applikáció, mely segítségével a játékosok „levadászhatják” a város történelmi nevezetességeit.
Kerepeszki Róbert egy kevésbé ismert fogalmat, a fekete terrort szerette volna előadásában megismertetni a hallgatósággal. Az 1919-es román megszállás túlkapásait, ugyanis kevésbé kutatta eddig a tudomány, pedig jelentős áldozatokkal járt, noha kevésbé politizálható kérdés, mint a vörös vagy a fehér terror működése. Rámutatott, hogy a Hajdúságban gyakran használták fel a lakosok egymás ellen a román megszállókat.
A második szekcióban Csiszár Imre kimerítő előadást tartott a rendszerváltás hajdúnánási történetéről. Az egypártrendszer hiányosságait, nehézségeit nem csak a helyi viszonylatban, de országosan is elemezte. Örvendetes, hogy egy nánási születésű történész kapta feladatul a korszak feldolgozását, hiszen számos oral history forráshoz juthat a terepen ismerősként, mint más nem helyi kutató. Ezzel mindenképpen emelheti a majdani kötet színvonalát.
Dorogi Zoltán nem egy történeti témát dolgozott fel, hanem a leendő kötet hasznosítási lehetőségeire mutatott rá a turizmusban. Egy debreceni példát hozott az alkalmazásra, mely kifejezetten sikeres évet tudott maga mögött.
Molnár Dániel sporttörténeti áttekintésében hangsúlyozta a szakirodalom azon állítását, hogy a szocialista sportpolitika sikerei az évtizedek távlatában átgondolandóak. Így például a helsinki olimpia sikerességének, vagy akár az aranycsapat eredményeinek okai. Kilátásba helyezte a nánási vonatkozások felkutatását.
A konferencia zárásaként vita nem alakult ki, viszont több érdeklődő kérdést tettek fel az előadóknak. A zárszót Szóláth Tibor polgármesterúr mondta, melyben üdvözölte a várostörténeti monográfia létrejöttét, és hangsúlyozta, hogy egy reprezentatív kiadványt szeretnének belőle kihozni, ami a szerzők munkájához és a város múltjához is méltó.

JKE 19.10.02.C

Örülünk, hogy egyesületünk támogatóként és közreműködőként bele tudott kapcsolódni ebbe a kezdeményezésbe, és reméljük hamarosan hírül adhatjuk a kötet bemutatásának eseményét is.
 
 
A konferencia megrendezését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

NKA Logo