Mérgező csoportról szóló információ, LEGOLVASOTTABB CIKKEINK

Mérgező csoportról szóló információ, Vegyi anyagok a csiszolóanyagból

A mértékegységben a ttkg testtömeg-kilogramm-ot jelöl.

Toxikológia

Könnyen belátható, hogy a mérgek akut letalitás alapján történő kategorizálása csak megközelítő tájékoztatást ad, de nem tükrözi teljes mértékben a szer alkalmazásának veszélyességét, vagy a szervezetben generált károsító hatások széles spektrumát.

Végül említést érdemel még, hogy toxikológiai szempontból a mérgek közé sorolhatók azok az anyagok is, amelyeket patogén mikroorganizmusok termelnek és amelyeket különleges státuszuk miatt nem méregnek, hanem toxinoknak neveznek. Ezt az érintkezési folyamatot a toxikológiai szaknyelv expozíciónak nevezi. Az érintkezés férgek következményeinek jelei, ahonnan a méreg felszívódik és bekerül a vérkeringésbe, expozíciós kapunak említi a toxikológia szaknyelve.

Az expozíció lehet külső, amennyiben a vegyület a test felszínére jut mérgező csoportról szóló információ lehet belső, amennyiben az bekerül a szervezet vérkeringésébe. Az, hogy a mérgezés milyen erősségű lesz, az expozíció mértékétől is függ. Az expozíció történhet emberi segédlettel vagy víz, levegő, illetve talaj közvetítésével. A xenobiotikumok a szervezetbe kerülhetnek szájon át, bőrön át vagy mérgező csoportról szóló információ követően tüdőn át.

A bejutását a vegyületek fiziko-kémiai állapota nagyban befolyásolja. Ennek megfelelően az expozíció történhet szilárd, folyékony és légnemű anyagokkal.

Mérgező csoportról szóló információ, LEGOLVASOTTABB CIKKEINK

Ez utóbbiak lehetnek gázokgőzök vagy aeroszolok. Továbbá az aeroszolok lehetnek porokfüstökködökamelyek egymásba folyamatosan átalakulhatnak a környezet állapotától függően. Hasonlóan lokális hatás jellemzi a maró anyagokat, amelyek elsősorban az érintkezés helyén bőrszemlégutaknyálkahártya fejtik ki roncsoló hatásukat - savaklúgokaz egykor harcigázként alkalmazott klórgázvagy az ugyancsak vegyi fegyvernek használt mustárgáz.

A szervezetre kiterjedő szisztémás hatás, mely több szervet vagy szervrendszert is érinthet - ólommérgezés, a szerves foszfátokkal történő mérgezések vagy a kábítószer mérgezések legtöbbje. A tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedésének mezotelioma szövettani képe, azbeszttel történő krónikus expozíció után - a nyíl az azbesztszálakat körülvevő vastartalmú fehérjék csomóira mutat Időbeli lefolyása szerint a toxicitás lehet: Korai akut hatásról beszélünk, ha a mérgezés első tünetei röviddel a méreggel történt expozíció után megjelennek, mint például a cianid vagy nikotin mérgezés esetén, de jól ismert az alkohol gyorsan megjelenő hatása is.

Elhúzódó, tartós krónikus hatásúnak nevezhető az a mérgezés, amelyben a károsodás megnyilvánulása az expozíciót nagy késéssel - akár napokkal, hetekkel - követi. De van rá példa, hogy több év elteltével alakulnak ki a tünetek, az elváltozások.

Krónikus expozíció rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet — például azbeszttel mérgező csoportról szóló információ vagy azzal hosszú ideig érintkezőknél tüdőrák kialakulására lehet számítani. Nem visszafordítható toxikológiai hatás: a thalidomid Contergan végtag fejlődési rendellenességet okozó hatásának klasszikus példája A hatás iránya szerint lehet: A hatás lehet reverzibilis megfordíthatóha a mérgezést kiváltó xenobiotikum szervezetből történő kiürülése után a szervezet minden funkciója normalizálódik, mint például egy nem végzetes kimenetelű alkohol-mérgezést vagy altatószer-mérgezést követően ez várható.

Irreverzibilis mérgező csoportról szóló információ visszafordítható hatás kialakulásáról beszélünk olyan mérgezések után ahol az élettani funkciók nem normalizálódnak vagy a szervezet szöveteiben, szerveiben maradandó károsodás marad vissza. A tuberkulózis gyógyítására helminthiasis kezelési protokollok nagy dózisú sztreptomicin kezelés maradandó hallóideg károsodást okoz, mérgező csoportról szóló információ a degenerált központi idegrendszeri idegrostok nem képesek regenerálódni.

Irreverzibilis kémiai ártalmak a daganatokat kiváltó többnyire krónikus mérgezések is. De ide sorolandók a méhen belüli magzati fejlődési rendellenességek is, melyeknek klasszikus példája a thalidomid Contergan. Nem várt, kiszámíthatatlan hatást válthat ki a xenobiotikum egy olyan szervezetben amelynek a reakcióképessége genetikai vagy immunológiai okokból az adott dózist jól tűrő, egyéntől eltérő.

Ezeknek az eltérő egyedi különbségek az okát a méreg felszívódásában, eloszlásában, a receptorral való interakciójában vagy esetleg annak lebomlásában, kiürülésében kell keresni. Az ilyen egyéni érzékenységből fakadó válaszreakciót a szaknyelv adverz hatásnak nevezni.

Ide tartoznak a xenobiotikumok által kiváltott allergiás és autoimmun reakciók is. A mérgezett állapot kialakulásának okai és azok felosztása[ szerkesztés ] A mérgezett beteg akut orvosi ellátása után a további mérgezések elkerülése érdekében, vagy a büntetőjogi felelősség megállapítása érdekében fel kell deríteni, hogy mi vezetett az életveszélyes állapot kialakulásához, vagyis mi volt a mérgezés oka, célja és milyen szándék vezette azt.

Mi a fény?

A felhasznált mérgek történelmi időszakonként változnak és a statisztikában ún. Gyilkosság célú mérgezés, melyben főleg színtelen, szagtalan és elsősorban íztelen mérgező anyagok használatosak ételbe, italba keverve.

Gyilkosság célú mérgezések esetében is megfigyelhetők az adott korszakokra jellemző divatos méregfajták.

Nem szándékos mérgezések okai mérgező csoportról szóló információ Baleset vagy tévesztés kábítószer túladagolás, mellényúlás.

Foglalkozási ártalmak okozta mérgezések az iparban nehézfémek, szerves oldószerek vagy a mezőgazdaság területén előforduló mérgezések növényvédő szerek, rágcsálóirtó szerek.

mérgező csoportról szóló információ

Környezeti ártalom azbeszt tartalmú környezet, nehézfémekkel szennyezett talaj, arzén tartalmú ivóvizek. Orvosi célú beavatkozás okozta mérgezés gyógyszercsere, gyógyszer-túladagolás. A mérgezett beteg kezelésének általános irányelvei[ szerkesztés ] Akut mérgezéssel ambuláns ellátásra érkező mérgezettek túlnyomó többsége szándékos öngyilkos vagy balesetből, fatális eltévesztésből, túladagolásból származó mérgezés áldozata.

Az akut mérgezést kiváltó szerek leggyakrabban gyógyszerek elsősorban nyugtató- és altatószerek, antidepresszánsokfájdalomcsillapítók esetleg peszticidekgyermekek esetén jellemzően háztartási vegyszerek, tisztítószerek vagy gondatlanul tárolt gyógyszerek.

Nem ritkák az élvezeti szerek és pszichoaktív szerek kábítószerek túladagolása következtében létrejött mérgezések.

mérgező csoportról szóló információ

Amennyiben a mérgezett beteg kritikus életfunkciói agyműködés, vérkeringéslégzés veszélyeztetettek, akkor azok helyreállítása, vagyis mérgező csoportról szóló információ életveszélyes állapot azonnali elhárítása minden más beavatkozást megelőz. Az orvosi elsősegély oxiológia tehát, többnyire csak tüneti terápia, amelynek fontosságát az is igazolhatja, hogy a kezelésnek ebben a stádiumában a méreg azonosítása legtöbbször még nem történt meg.

A továbbiakban a méreg eltávolításának módja a méreghatás helyétől és a mérgezéstől eltelt időtartamtól függ.

mérgező csoportról szóló információ

Az aktív szenet a legtöbb orális mérgezés során — még abban az esetben is, ha a méreg azonosítása nem történt meg — sokkal hatékonyabbnak és biztonságosabbnak találták a hánytatásnál és a gyomormosásnál, ezért rutinszerűen ez utóbbiakat már nem, vagy csak ritkán alkalmazzák. A maró anyagokkal savval, lúggal mérgezetteket sohasem hánytatják, mivel a marószer a nyelőcsövön ismételten végighaladva fokozhatja annak sérülését, ezért ilyenkor a korrozív szer felhígítására törekedve kellő mennyiségű vizet itatnak a mérgezettel.

Az orvossal együttműködésre nem képes, erősen szedált vagy eszméletlen állapotú beteget a félrenyelés aspiráció veszélye miatt nem hánytatják.

Mérgező csoportról szóló információ. Növényvédelem

A gyomorból a mérgező anyagokat hánytatással teljesen és megbízhatóan eltávolítani nem lehet, ezért annál sokkal célszerűbb a gyomormosás, amelynek előnye, hogy eszméletlen mérgezetten is elvégezhető. További előnye, hogy nagy átmérőjű szondával végrehajtva ételmérgezésből származó darabos gyomortartalom is eltávolítható.

A beavatkozást langyos vízzel vagy fiziológiás sóoldattal végzik egészen addig, amíg végül tiszta mosófolyadékot nyernek vissza. Ha a mérgező anyag felszívódása lassú, és ezért a szer számottevő része még a béltraktusban tartózkodik, akkor a bélcsatorna teljes-bélirrigációval dekontaminálható.

Ezt a beavatkozást jelentős mennyiségű ~ 8 liter polietilénglikolt tartalmazó izozmotikus fiziológiás elektrolitoldattal végzik.

Szintetikus piretroidok A csoport általános jellemzői. Állatmérgezés szintetikus piretroidokkal

A peszticidek fizikokémiai természetüket nézve többnyire zsíroldékony vegyületek, amelyek a vízoldékony anyagokkal ellentétben a bőrön át könnyen felszívódnak. A bőrre jutott zsíroldékony vegyületek lemosása detergenssel, elsősorban szappanos vízzel történik. A leggyakoribb, bőrön át felszívódó peszticidek kémiai szerkezetükre nézve foszforsavészterek, amelyek a szappan lúgos oldatában lebomlanak.

A nikotin bőrről történő eltávolítása ezzel szemben ecetes lemosással történik, mivel a savas közegben a nikotin vízoldható formába kerül és így a felszívódása drasztikusan csökken. A szem nyálkahártyájára került maró anyagok eltávolításának legbiztonságosabb módja az azonnali bőséges öblítés vízzel.

52007PC0355

A mérgező anyag ismeretében a kezelő toxikológusnak mérlegelnie kell, hogy milyen antidotumot alkalmaz. Az antidotumok egy nagy csoportját alkotják azok az anyagok, amelyek a méreg kémiai megkötésével, vagy azokkal történő közvetlen kémiai reakcióval inaktiválják a mérgező anyagot. Általános irányelvként elmondható, hogy kémiai közömbösítésre olyan antidotumok használhatók, amelyek a xenobiotikummal reakcióba lépve a szervezeten belül vízoldékony termékeket eredményeznek, ezzel gyorsítva a mérgek vizelettel történő kiürülését.

Ilyenek a komplexek kialakítására képes, fémeket megkötő szerves vegyületek, a nehézfémsókkal higany - arzén - bizmut - ólom - vagy vasvegyületekkel történt mérgezéseknél alkalmazott fémkelátok. Az antidotumoknak ebbe a csoportjába sorolhatók még a rovar- és kígyómérgeket inaktiválni képes toxinellenes antitestek, az úgynevezett antiveninek.